Színes, feliratos német játékfilm, 2004

Főszereplők: Bruno Ganz, Alexandra Maria Lara,
Ulrich Matthes, Thomas Kretschman, Juliane Köhler
Forgatókönyv: Bernd Eichinger, Joachim Fest
Operatőr: Rainer Klausmann
Vágó: Hans Funck
Zene: Stephan Zacharias
Rendezte: Oliver Hirschbiegel
Producer: Bernd Eichinger

Játékidő: 150 perc
Magyarországon forgalmazza a Best Hollywood Kft.
 
  
     

Berlin, 1945 április. Egy nép a bukására vár. A főváros utcáin kegyetlen harcok folynak.
Hitler hűséges tábornokaival és néhány hívével elsáncolta magát a vezetőségi bunkerben.
A Birodalom helyzete a Vörös Hadsereg előrenyomulásával egyre reménytelenebbé válik. A folyamatos bombázások állandó rettegésben és életveszélyben tartják a város elkeseredett lakosságát.
Miközben az utcákon kétségbeesett jelenetek játszódnak le, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztulását a bunker falai között éli át. Jóllehet Berlint már lehetetlen tartani, a Führer mégis tiltakozik a búvóhely elhagyása ellen – Albert Speer építészhez hasonlóan „a színpadon akar lenni, amikor legördül a függöny”. Minthogy szívvel-lélekkel vesztes népe mellett áll, a színről való tragikus lelépését tervezi a mélyen a föld alatt húzódó bunker-rendszerben. Már csak néhány órája maradt, mielőtt közös öngyilkosságuk előtt feleségül veszi Eva Braunt. A vég elkerülhetetlenül közeleg, Hitler mindent az utolsó részletig kidolgoz: miután ő és szeretője meghalt, holttestüket a birodalmi kancellária udvarában fogják elégetni, nehogy a tetemük ellenséges kézre jusson. Az oroszok feltétel nélküli megadást követelnek, ezért hűséges hívei közül, vezetőjük példáját követve, többen is az önkéntes halált választják a rájuk váró kínkeserves meghurcoltatás helyett. A magát szintén a bunkerben meghúzó Magda Goebbels megmérgezi mind a hat gyermekét, majd férjével együtt véget vet életének.

A film alapjául Traudl Junge emlékiratai (Az utolsó óráig - Hitler titkárnőjének visszaemlékezései), valamint Fest, Joachim: A BUKÁS - HITLER ÉS A HARMADIK BIRODALOM UTOLSÓ NAPJAI c. történelmi tanulmánya szolgált

Bruno Ganz (Hitler)

Bruno Ganz 1941-ben született a Zürich melletti Seebachban. Érettségi után úgy döntött, színész lesz, felvételizett a zürichi színi akadémiára, s még elsőévesen filmszerepet kapott a Der Herr mit der schwarzen Melone című moziban. A filmezés azonban nem igazán érdekelte, pályafutása elején (1967 és 1976 között) túlnyomórészt színházban játszott. A német színház egyik legnagyobb rendezőjét, Peter Steint követve különböző német és svájci színtársulatokban játszott, Münchenben, Brémában, Zürichben, majd a nyugat-berlini Schaubühne am Helleschen Uferben. A Salzburgi Ünnepi Játékokon Thomas Bernhard Der Ignorant und der Wahnsinnige (A tudatlan és az őrült) című darabjának ősbemutatóján nyújtott alakítását 1973-ban a legemlékezetesebb színpadi teljesítményként értékelték a kritikusok. 1996-ban ő vette át az Iffland-gyűrűt, amelyet a német nyelvű színház mindenkori legjelentősebb és legméltóbb színpadi művészének adományoznak életműdíjként. A gyűrűt – amelynek Ganz a kilencedik gazdája – a szájhagyomány szerint maga Goethe nyújtotta át A. W. Iffland színésznek.
1976-ban Ganz megint kedvet kapott a filmezéshez: Az amerikai barátban üzletemberforma bérgyilkost alakított, aki minduntalan kihúzza a csávából áldozatát, akinek likvidálására szerződött; a Nosferatu, a vámpírban ifjú házas ingatlanügynök, akinek Nosferatuval, a vámpírral szemben kellene megvédenie feleségét; a Berlin fölött az égben a város utcáit járó copfos, télikabátos angyalként szeretett bele egy légtornásznőbe, és ember akart lenni a még kettéosztott Berlinben.
1982-ben rendezéssel is megpróbálkozott, Gedächtnis (Emlékezet) című alkotása kettős portré a háború előtti német film nagy színészegyéniségeiről, Curt Bois-ról, aki 1933-ban, a nácik hatalomra kerülésekor emigrációba kényszerült, és Bernhard Minettiről, aki maradt, és karriert csinált. A 80-as évek végén a Rosa Luxemburgról szóló filmben Karl Liebknechtet alakította, 2000-ben Peter Stein 13 órás Faust-feldolgozásában Faustot keltette életre.

Bruno Ganz ismertebb filmjei
O. márkiné (Die Marquise von O., 1976)
Az amerikai barát (Der amerikanische Freund, 1977)
A brazíliai fiúk (The Boys from Brazil, 1978)
Nosferatu, a vámpír (Nosferatu: Phantom der Nacht, 1979)
A vidéki lány (La provinciale, 1981)
A hamisítvány (Die Fälschung, 1981)
A kaméliás hölgy (La Storia vera della signora delle camelie, 1981)
A fehér városban (Dans la ville blanche, 1983)
Berlin fölött az ég (Der Himmel über Berlin, 1987)
Egy asszony szerelme (Un amore di donna, 1988)
A természet gyermekei (Börn náttúrunnar, 1991)
Távol és mégis közel (In weiter Ferne, so nah!, 1993)
A repülés hercege - Saint-Exupery (Saint-Exupery, 1997)
Az örökkévalóság meg egy nap (Mia aiwniothta kai mia mera, 1998)
A mandzsúriai jelölt (The Manchurian Candidate, 2004)
A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004)

Alexandra Maria Lara (Traudl Junge)

1978-ban született Bukarestben. Négyéves volt, amikor apja, az ismert színpadi színész, Valentin Platareanu beültette a Ladába kislányát és feleségét, Doinát, hogy a család átköltözzön Nyugat-Berlinbe. A szülők szerették volna, hogy lányuk szabad országban nőjön fel. A gyermek Freiburgban járt iskolába, majd a berlini francia gimnáziumban érettségizett. 1997-2000 között a Theaterwerkstatt Charlottenburgban folytatott színi tanulmányokat. Már 17 évesen kamera elé állt, a ZDF családsorozata, a Mensch, Pia! címszerepét alakította a tízrészes szériában Alexandra Maria Lara néven. Még középiskolás korában több tévé- és játékfilmben is szerepelt, és ügynöke gyakran kikérte forgatásokra főiskolás korában is. 2001-ben Az alagút című kétrészes tévéfilmben játszott, alakításáért megkapta a legjobb fiatal tehetségnek járó elismerést. A Napóleon életéről szóló nemzetközi tévéprodukcióban Christian Clavier, Gérard Depardieu és Isabella Rosselini mellett Maria Walewska grófnőt játszotta, a Doktor Zsivágó remake-jében Sam Neill doktora és Keira Knightley Larája mellett Tonyát keltette életre, és rendkívül büszke volt rá, hogy nem kellett szinkronizálni, olyan jó volt az angol kiejtése.

Alexandra Maria Lara ismertebb filmjei
Az alagút (Der Tunel, 2001)
Meztelenkedés (Nackt, 2002)
A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004)

Juliane Köhler (Eva Braun)

1965-ben született Göttingenben. Apja bábszínész volt, így nem ellenezte lánya színészi ambícióit. Köhler a New York-i H.B. Studióban tanult, majd 1985-1988 között Uta Hagen mesterkurzusán vett részt. A hannoveri színházban debütált Klaus Emmerich Clavigio című darabjában, szerepet kapott Bertold Brecht Baal című drámájában, Schnitzler Das Wite Land című drámájában Thomas Reichert rendezte – a szereppel komoly kritikai elismerést szerzett. Több tévéfilmben is szerepelt, majd Maria Schrader partnere volt az Aimée and Jaguárban, amelyért 1998-ban a berlini filmfesztiválon Ezüst Medve-díjat kapott. 2001-ben a Hontalanul Afrikában, a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával kitüntetett alkotás főszereplője volt.

Juliane Köhler ismertebb filmjei
Kóma - Élve eltemetve (Koma - Lebendig begraben, 1997)
Pici és Anti (Pünktchen und Anton, 1999)
Hontalanul Afrikában (Nirgendwo in Afrika, 2001)
A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004)

Corinna Harfouch (Magda Goebbels)

1954-ben született a thüringiai Suhlban. Érettségi után ápolónőként dolgozott, de rájött, hogy igazából színésznő akar lenni, és beíratkozott a berlini Schule für Schauspielkunstba. 1981-ben a Karl-Marx-Stadt-i színház tagja lett, majd 1983-ban a berlini Volksbühnében Lady Macbethet alakította. Átszerződött a Berliner Ensemble-be, a Koldusoperában nagy sikert aratott Polly szerepében. 1984 óta filmez, először Roland Gräf Das Haus am Fluß című mozijában állt kamera elé. 1988-ban a Siegfried Kühn rendezte Die Schauspielerinben nyújtott alakításáért a Karlovy Vary filmfesztiválon megkapta a legjobb női alakításért járó díjat. Az FDGB ítészei és a kritikusok is őt jutalmazták a Die große Klappe női főszerepéért, az elsőfilmes Michael Gwisdek Treffen in Travers című mozijában nyújtott alakítását pedig Felix-díjra jelölték.
1997-ben a Des Teufels General című színdarab főszerepéért megkapta a Gudrun Eysold-gyűrűt, egyben az év színésznőjének is választották.

Corinna Harfouch ismertebb filmjei:
Szabadesés (Der Ausbruch, 1996)
Fandango - Belépés csak klubtagoknak! (Fandango - Members Only, 2000)
A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004)

Ulrich Noethen (Himmler)

1959-ben Münchenben született. A stuttgarti színházművészeti főiskolán végzett, a kilencvenes években kezdett tévéfilmekben szerepelni. 1997-ben a Szabadesés című roadmovie-ért a bajor televízió Arany Oroszlán-díját kapta. 1997-ben a Joseph Vilsmaier által rendezett Comedian Harmonists című filmben nyújtott alakításáért megkapta a bajor filmdíjat a legjobb férfi főszereplő kategóriában.

Ulrich Noethen ismertebb filmjei:
Szabadesés (Der Ausbruch, 1996)
A parkolóház réme (Der Parkhausmörder, 1996)
A Skorpió (Der Skorpion, 1997)
Beresina, avagy Svájc végnapjai (Beresina oder Die letzten Tage der Schweiz, 1999)
Bibi Blocksberg (2002)
Bonhoeffer: Isten szolgája (Bonhoeffer - Die letzte Stufe, 2002)
A repülő osztály (Das Fliegendezimmer, 2002)
A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004)

Heino Ferch (Albert Speer)

1963-ban Bremerhavenben született, apja tengerészkapitány volt. Már gyerekkorától színésznek készült, 15 évesen fellépett a Kánkán című musicalban, s ez végleg eldöntötte, hogy a művészi karriert választja. A salzburgi Mozarteumben tanult, a színjátszás mellett sztepptánc- és balettkurzusokon is részt vett. Több színházban is játszott, első filmszerepét Peter Schamonitól kapta a Schloss Königswald című filmben, majd néhány kisebb szerep után Dennis Hopper partnere volt a Mindent az igazságért című drámában. Játszott még a Total Recall 2070 című tévésorozatban, és a Sundance Filmfesztivál közönségdíját nyert A lé meg a Lola című filmben nyújtott alakításáért. A Marlene Dietrich életéről szóló Marlenében a színésznő szerelmét, egy porosz tisztet alakított. Legújabb szerepeit két történelmi minisorozatban kapta: a Napóleonban Gérard Depardieu, John Malkovich és Isabella Rossellini partnere volt, a Julius Caesarban Vercingetorixot játszotta Richard Harris Sullája és Christopher Walken Catója mellett. Christian Duguay Hóhatár című kalandfilmjében Ferch sítudását is kamatoztatta.
Heino Ferch ismertebb filmjei
Vörös pillangók (Red Angel, 1995)
A rémkirály (Der Unhold , 1996)
Téli alvók (Winterschlafer, 1997)
Játssz az életedért! (Spiel um dein Leben, 1997)
Kóma - Élve eltemetve (Lebendig begraben, 1997)
Az élet egy kártyavár (Das Leben ist eine Baustelle, 1997)
A lé meg a Lola (Lola rennt, 1998)
Két kakas, két liba, négy galiba (2 Männer, 2 Frauen, 4 Probleme, 1998)
Halálos barátság (Todfeinde - Die falsche Entscheidung, 1998)
Mindent az igazságért (Straight Shooter, 1999)
Marlene (Marlene, 2000)
Az alagút (2001)
Julius Caesar (Julius Caesar, 2002)
Hóhatár - A félelem felpörget (Extremist, 2002)
A bukás - Hitler utolsó napjai (Der Untergang, 2004)