Bryan Edisson tüzelt, mint az őrült. Ennek oka meg is volt, s most senki nem ordította le a fejét lőszer pazarlásért. Előttük maga a Halál tombolt teljes valójában. S nem hagyhatta, hogy ez a valami közel kerüljön hozzá, mert akkor neki annyi lesz. Ő pedig élni akar. Visszakerülni a kényelmes kis bázisra, a saját szobájába és mielőbb látni szerelmét. Igen. Látni Felisha Madison gyönyörű, mindig vidám arcát. Felüvöltött kínjában, mérgében és újból tüzelt. A folyosót villanások ezrei tarkították, vakítva el ezzel őt és társait, s néha robbanás is megrázta, olyankor vad, dühös sziszegés hallatszott távolabbról. Igen, onnét, ahol a Halál rejtőzött. Ám most kitörni akart, megbosszulni azt, hogy gyermekeit ellopták. Még szörnyű és belegondolni, de pár olyan izét, húsvéti tojás szarokat lenyúltak ezektől a dögöktől és most az egész boly rájuk szabadult. Ó, hogy ő mekkora barom! Prémium! Szabadság! Jahh, persze, soha napján! Azok a fejesek megint jól átkúrták az agyát! A padlóra sercintet, tárat cserélt villámgyorsan és továbbtüzet. Tisztán emlékszik mindenre. Petersonnal épp járőrözéséről jött vissza, mikor McFyre magáhov hívatta.

- Hé, Edisson! Tedd le azt a szart és gyere. A fejesek megin mondani akarnak valami marhaságot

- Tudod jól McFyre, hogy szarok az egészbe! Felduhatják a seggükbe a kis tollaikat, meg füzeteiket - válaszként McFyre elvigyorodott és a vállára csapott.

- Tudom haver, de most valami nagy fogásról van szó és prémiumot, meg szabadságot  ígérnek! - szeme megcsillant McFyre-nak és vágyakozóan sóhajtott. - 20%... - erre neki is elakadt a szava. A keresetük nagyon kevés volt, már többször is gondolkodott azon, hogy elhagyja ezt a szart, úgyis mindig veszélyjel járt és keresi valami nyugisabb, jobban fizetődőbb melót. Hisz Felishával már a családalapításon is gondolkoztak! Hogy tartsák el a lurkókat, ha ilyen csóró? Végül bólintott.

- Rendben, nézzük meg, mit találtak ki azok a faszkalapok!

- Ez a beszéd! - vigyorgott rá McFyre és Petersont ott hagyva elmentek az irodához. Ez egy katonai komplexm volt, a katonák a szolgálat letelte után is itt maradtak, s csak akkor mehettek el, mikor szabadságuk volt és akkor is megkellett esküdniük, hogy szájuk nem jár el, hiszen nagyon titkos dolgokról volt szó, a kormány nem is tudott róla. Így hát jó pár folyosón végigmenve a bázis egy nyugisabb részéhez sétálva megálltak egy ajtó előtt. "Weyland - Yutani igazgatóság". Persze ez csak itt volt érvényes, naná, hogy a fő góré nem ilyen kis lepra helyen fészkeli be magát. Itt az a szar Mr. Robson volt a főnök. Benyitottak ügyet se vetve az őrökre és az ajtó mögöttük szépen becsapódott, mire Mr. Robson arca rándult egyet. Hülye sznob volt röviden.

- Kérem, foglaljanak helyett - mutatott nagykegyesen a hosszú, értekező asztal másik végébe. Ők helyet foglaltak és lefitymáló pillantásokat löveltek a fejes felé. Amaz ezt nem észre vévén rögtön bele kezdett mondókájába.

- Tudós csapatunk nemrégiben megfejtette egy csomó információ seítségével, hogy a Xenomorphok hol találhatók. Az LV 1202 történteket mindenbizonnyal ismerik - forgószékével hátrébb gurult pár centit, felállt belőle és hátratett kézzel masírozni kezdett. - Sajnos pár évvel ezelőtt az egész bolygót úgyahogy van, felkellett robbantani, mivel az idegen létforma olyannyira elszaporodott, hogy egyik expedíciónk alkalmával kishíján átjutottak a hajóra és ezzel mondanom sem kell, a Föld létét fenyegették volna - csalódott sóhajtás.

- Ám pár hónappal ezelőtt kutató szondáink tömkelegei közül az egyik célt ért. Fogott egy újabb, érdekes jelet, mely szinte egyezik ugyanazzal, ami sok-sok évvel ezelőtt a Nostromot is odacsalta, hogy kiderítsék mi az. Mi odaküldtünk egy 500 főből álló csapatot, melynek feladata egy telepet létrehozni és a civilizáció alapköveit lefektetni. Bár a légköre miatt szinte semilyen létforma nem tud megélni, de ilyen telepekkel lehetséges a dolog. Így, ezzel is terjeszkedik az emberiség. Nos, sajnos a Xenomorphok lecsaptak és elsőre elraboltak vagy 50 telepest, s továbbfolytatódik a rablás, mészárlás. A magukfeladata lesz az, hogy megpróbálják közbe kicsenni az egyik tojást és megvizsgálás céljából a Földre szállítani. Itt biztonságos laboratóriumi körülmények között lehetne tanulmányozni

- Na és a telepesek? Hagyjuk lemészárolni őket? - vonta fel szemöldökét McFyre.

- Miértne? Ők úgyis rabok, börtöntöltelékek voltak. Kaptak egy lehetőséget, hogy ismét szabadon élhessenek és ők éltek ezzel. Most megtehetik - felelte közönyösen Mr. Robson.

- De hát ezt nem tehetik! - háborgott Edisson. - Mégiscsak emberekről van szó, akármilyen bűncselekmények miatt lettek elítélve, nem teheti ki azoknaka  dögöknek!

- Na és mit akar tenni Edisson tizedes? - fordult felé Mr. Robson már-már érdeklődő arckifejezéssel. - Megállítja? Ön? Meg még öt ember? Megnézem! - kacagott jóizűen a fejes. Ha nincsenek a szobában is őrök, kicsinálta volna. De voltak. Még vitatkoztak egy sort a dologról, de végül győzött a nagyobb erő, s ők és a csapat csomagolhattak. Eleinte megpróbáltak valahogy segíteni a telepeseken, de belátták, hogy lehetetlen és azzal az indokkal álltak elő, hogy csak biztonsági intézkedések miatt jöttek ide, hogy megerősítsék a telepet. Páran elakartak menni a hajóval, de nem sikerült nekik végülis, mer automata fegyverekkel vették körül.

Most meg itt áll  a folyosón és lövi ezeket a buzeráns dögöket! Hátra pillantott. Ott volt egy-két lépésnyire McFyre a nehézgolyószóróval, mögötte Peterson a lángszóróval és hátrébb araszolt kifelé Martin, meg Thomson a lopott tojásokkal. Újabb sorozatot eresztett meg és az egyik dögnek a lábát leszedte, amaz a padlóra rogyott és fájdalmasan sziszegve csapkodott felé hatalmas farkával. Edisson belelőtt még egyet és mozdulatlan maradt.

Ugyanis a villanások fénye egy kísértetiesen félelmetes lényt világított meg. Egy két méter magas sötétkékes bőrű idegen sziszegő életforma, nyúlánk koponyával, ragadozó fogakkal és belőlük ki-kicsapodó belső álkapcsakkal. Hihetetlenül izmos testtel rendelkezik, melynek hátán öt tüskeszerű kinövés látható, két lábon álló halálosztó, s egy tüskés, hosszú farokkal rendelkezik. Piszok gyors és falra is tud mászni.

Edisson robbanó töltetre állított és hátra ordított.

- Fedezz McFyre! - amaz bólintott és közelebb jött, majd csípőből folyamatosan tüzelni kezdett. Edisson lőtt. Mintha egy rugó pattant volna vissza, a fegyver olyan hangot hallattott és valami kis apró egy-két centi átmérőjű tárgy repült ki a fegyverből, majd koppanva landolt a talajon. Hatalmas detonáció rázta meg a helységet, a katonák is nehezen vetették meg lábaikat.

- Basszátok meg Martin, gyorsabban szedjétek lábaitokat! - kiabálta idegesen Edisson. Újabb robbanó lövedék hagyta el a fegyver csövét és hírtelen villanás, majd robbanás. Visítások, sziszegések távoli zaja.

- Bassza meg! - nem volt elég gyors. Párnak így is sikerült kikerülnie és most a plafonról néztek le rá. Karmos kezeik alattomosan nyúltak lefelé. Élve akarták. Megakartákbosszulni, hogy elvitték legféltetteb kincsüket, születendő utódjukat. Ekkor McFyre fegyvere megszólalt és köpködte magából a halált. Az idegenek egytől-egyig lepotyogtak a plafonról, párat csaptak farkukkal és nem mozdultak. Rávigyorgott Edisson barátjára, majd a folyosó végébe meredt. Néma csend. Cimborájára sandított. Amaz ugyanolyan tanácstalan képet vágott. Felkapcsolta lemerülni készülő lámpáját és bevilágított. Az erőtlen fény az idegenek testrészeire vetődött, karok, lábak, törzsek, valamint fejek hevertek egy nagy, végtelen kupacban és mindegyikből a sav szivárgott, átmarva ezzel a talajt.

- Na mindegy. Húzzunk innét

- Szerintem is - helyeselt McFyre és a nehézgépfegyvert kezébe véve elkezdett rohanni kifelé, máramennyire tudott futni a fegyver súlyától. Edisson mégegyszer végigpásztázta a kihalt folyosót és megfordult, majd társa után sietett.

Az irányítóteremben teljes volt az öröm. Akkora üdvrivalgás tört ki, hogy a falak beleremegtek.

- Siekrült nekik bassza meg, megcsinálták bassza meeeg! - ordibálta folyamatosan egy néger srác. Nála ez volt az öröm kifejezése, hogy tele káromkodja a mondatot. Olyan 20-21 éves lehetett, fején piros fejkendőt viselt, s egy szakadt farmer inget, valamint ugyanolyan nadrágot.