Micsoda olasz csoda - Németország-Olaszország 0-2 hosszabbítás után

Egy eszméletlenül nagy meccsen, egy félelmetesen nagy hosszabbítás után Olaszország legyőzte Németországot, két kései góllal, így készülhet a berlini világbajnoki döntőre.

1970. június 17-én a futballtörténelem egyik legjobb meccsén Olaszország hosszabbítás után 4-3-ra legyőzte Németországot a mexikói Világbajnokság elődöntőjében. 1982. július 11-én a Squadra Azzuri 3-1-re verte a Nationalelfet madridi Vb-döntőben. 2006. július 4., Dortmund. A németek és az olaszok újra összecsaptak, hogy eldöntsék, melyikük kerüljön a berlini világbajnoki döntőbe. A németeknél az argentin bunyó miatt eltiltott Frings helyére Sebastian Kehl került, míg ezúttal Jürgen Klinsmann döntése nyomán kimaradt Schweinsteiger, aki helyett Tim Borowksi léphetett pályára. Az olaszoknál Nesta továbbra sem épült fel, visszakerült azonban a kezdőbe az ukránok ellen eltiltása miatt pihenő Materazzi. Vállalta a játékot Marcello Lippi gárdájában Fabio Cannavaro, míg elöl Toni és Totti kezdett - utóbbi valamelyest hátrébb természetesen. A németeknél Friedrichnek és Podolskinak, míg az olaszoknál Grossonak, Gattusonak és Zambrottának kellett vigyáznia, egy esetleges sárga lap miatt ugyanis kihagynák a hétvégi bronzmeccset illetve a döntőt. Bátran és támadószellemben kezdték az olaszok a találkozót: Totti szabadrúgását Lehmann védte, majd a másik oldalon Podolski elöl Cannavaro mentett. A 16. percben Totti álompasszával Perrotta került ziccerbe, Lehmann azonban jól jött ki. Jó iramú találkozót láthattunk, egyik gárda sem állt be védekezni. A 21. percben Kehl passzát Podolski lőtte fölé, majd Pirlo szabadrúgása suhant el az olasz fejek fölött. Cannavaro tanári módon irányította a védelmet, miközben olasz mezőnyfölényt jegyezhettünk fel. A 31. percben Grosso ment el egy köténnyel a bal szélen, passza Tonihoz került, Metzelder mentett nagy helyzetben. A 34. percben Klose passzával Schenider törhetett kapura, ő azonban az egekbe bombázott. A német tábor minden egyes olasz szabadrúgásnál tüntetett, a mexikói Archundia azonban jól vezette a meccset. A félidő 0-0 egy igazán remek, jó iramú találkozón. Taktikai csata Csendesebben indult a második játékrész, a nagy csöndet Klose törte meg, Buffon lépett ki jól a kapujából a német támadó kiugrását követően. Borowski lőtt távolról fölé, a németek azonban nem tudtak mit kezdeni az olaszok szigorú védekezésével. A 63. percben Podolski fordult le a védőjéről, középre tartó löketét Buffon kiütötte. Német mezőnyfölényt hozott ugyan a második félidő, komolyabb helyzetet azonban nem tudtak kialakítani a hazaiak. Közben egyre inkább fáradtak a nagy iramban a felek, szinte minden percben lent maradt valaki a füvön. Az utolsó tíz percre megélénkült a játék: előbb Ballack lőtt ígéretes szabadrúgásból fölé, majd Totti adott parádés passzt Perlottának, Lehmann a labdát és az olasz játékost is eltakarította a kapu elöl. A második játékrész inkább hozott nagy taktikai csatát, mint látványos 45 percet, így jöhetett a hosszabbítás. Félelmetesen indult a hosszabbítás: Gilardino két védőt becsapott, majd az ötös sarkáról lőtt, a labda a bal kapufáról került vissza a mezőnybe. Egy percre rá Zambrotta bombázott tizenhatról, az ő lövése meg a keresztlécen csattant. A 105. percben Podolski kapott tök egyedül egy lasztit, ő azonban nagyon csúnyán melléfejelt. Dráma És micsoda második félidőt láthattunk a ráadásban! Olasz ziccerrel indult, Del Piero hibázott. Az ellentámadásnál Podolski lövését védte Buffon fantasztikus bravúrral. Aztán Iaquinta-Gilardino-Del Piero akció végén utóbbi lőtt mellé. Pirlo lövését Lehmann védte bravúrral, majd jött a német pokol és az olasz csoda: a 118. percben Pirlo lövés helyett Grossohoz passzolt, aki tízről a kapuba csavart: 0-1. Kinyíltak teljesen a németek, jött az olasz kontra, és a 120. percben megpecsételődött a házigazda sorsa: Gilardino passzát Del Piero lőtte be: 0-2. Vége, Olaszország a világbajnoki döntőben, egy őrült csata után. Németország a bronzéremmel vigasztalhatja magát. Végre, egy meccs, amelyre emlékezni fogunk mindig...