A Magny-Cours-i, p�lya ugyan nem rendelkezik legend�s m�lttal �s pap�rforma gyilkos p�ly�val, a most soron k�vetkez� verseny m�gis fontos lehet a bajnoks�g szempontj�b�l.

Indianapolisban - kisebb meglepet�sre - a Ferrarik hengereltek, �gy Franciaorsz�gban der�l majd ki, hogy az amerikai verseny fordul�pont volt-e a bajnoks�g szempontj�b�l, vagy csak egy, a Bridgestone sz�ml�j�ra irhat� villan�s. Ha a Ferrari itt, a Renault �s a Michelin hazai p�ly�j�n nyerni tud, akkor a vil�gbajnoks�g k�pe megv�ltozik: Az Alonso uralta macska-eg�r j�t�k �talakul rem�nyteljes �ld�z�sbe, ahol a Renault �s Alonso lesznek az �z�tt vadak, m�g a vad�szt a Ferrari testes�ti majd meg.

Erre viszont kev�s az es�ly. A Michelin Indyvel ellent�tben ide val�sz�n�leg jobb gumit hoz majd, mint jap�n riv�lisuk �s a p�lya karakterisztik�ja is a Renaultnak kedvez. Itt val�sz�n�leg vissza�ll a pap�rforma, miszerint a gy�zelemhez a Renault-t kell megverni.

A Renault a kifinomult aerodinamik�t ig�nyl� p�ly�kon el�nyben volt, �gy v�lhet�en itt is �k dikt�lj�k majd az iramot. A Ferrarin k�v�l m�g a McLaren lehet es�lyes, az � versenyk�pess�g�k nagyban f�gg att�l, hogy hogyan siker�lnek a jerezi tesztek.

A p�lya nem rendelkezik Monac�hoz vagy Silverstonehoz hasonl� f�nyes m�lttal. 1960-ban Jacques Bernigaud �p�tette meg a francia kisv�ros, Nevers k�zeli birtok�n. Akkor a p�lya mind�ssze k�t kilom�ter hossz� volt, de 1988-ban a megye tulajdon�ba ker�lt �s �llami p�nzekb�l jelent�sen fel�j�tott�k. 1991-ben m�r a Forma-1-es Francia Nagyd�jat rendezt�k itt �s az�ta is Magny-Cours-t illeti a versenyrendez�s joga.

B�r a francia p�lya vonalvezet�se nem okoz k�l�n�sebb fejt�r�st a m�rn�k�knek, a p�lya m�gis meglehet�sen tr�kk�s. Az aszfaltcs�k els� r�sze nagyon gyors, de szektorr�l-szektorra lassul, amely egy�bk�nt ritkam�d technik�s. A k�zepesen gyors �s lass� kanyarok miatt k�zepes m�rt�k� leszor�t�er�t haszn�lnak a csapatok, de vannak gyors szekci�k is. A leggyorsabb kanyar a c�legyenes ut�ni els� fordul�, amely a Grande Courbe nevet viseli. A gumiv�laszt�sra legnagyobb befoly�ssal az ez ut�n k�vetkez� Estoril-kanyar van, amely a legnagyobb terhel�ssel van az abroncsokra. Tulajdonk�ppen ez a kanyar hat�rozza meg a gumiv�laszt�st, ennek a fordul�nak a hi�ny�ban l�gyabb gumit haszn�ln�nak a csapatok.

Magny-Cours a gyors sik�nok �s lass� visszaford�t�k p�ly�ja. Mag�t�l �rtet�d�en itt a hajt�kanyar a legjobb el�z�si pont. Ez a kanyar az Estorilb�l kivezet� hossz� egyenes - vagy ink�bb jobbos g�rb�let - ut�ni els� fordul�, ahol 300 km/h-�s temp�r�l lass�tanak le 80 km/h-�s sebess�gre.

A sik�nok halmaz�t nem csak sz�lv�szgyors kombin�ci�k alkotj�k. A c�legyenesre r�ford�t� sik�n egy lass� kombin�ci�, ahol kulcsfontoss�g� r��rezni a helyes �vre, mert a magas r�z�k�vekre r�hajtva sz�tz�z�dhat a fut�m�be�ll�t�s.

A motorok sz�m�ra nem k�l�n�sebben megterhel� a Nevers-k�zeli p�lya. A k�r kb. 60-65 %-�t teszik meg padl�g�zzal �s az a megk�zel�t�leg 12 m�sodperces �rt�k, ameddig egyhuzamban nyomj�k padl�ig a g�zt a pil�t�k sem kiugr�. Hossz�s�g szempontj�b�l Magny-Cours a r�videbb aszfaltcs�kok k�z� tartozik, ugyanis eg�szen pontosan 4411 m�ter hossz�.

B�r Magny-Cours  nem egy extr�m kih�v�sokkal teli p�lya, m�gis megvan a k�l�nlegess�ge. Ugyeb�r az aut� be�ll�t�sa - elm�letben- nem t�l nagy feladat m�s p�ly�kkal �sszehasonl�tva, de a p�lya azon tulajdons�ga, hogy s�t�t burkolat� negyed �ra alatt t�nkreteheti a betonbiztosnak hitt be�ll�t�sokat, ugyanis a burkolat mag�ba sz�vja a meleget, pillanatok alatt megv�ltoztatva a kond�ci�kat. Egy�bk�nt az el�bb eml�tett aszfalt okozza a legt�bb fejt�r�st a m�rn�k�knek. A burkolat szokatlanul sima, �gy l�gy gumikat haszn�lnak, de az Estoril-visszafordit� p�r k�r alatt  „megeszi" a puha abroncsokat. Ennek k�sz�nhet�en jobb k�r�ket lehet futni sok benzinnel, �j gumikon, mint �res tankkal, de haszn�lt papucsokon. Ez m�r egy�bk�nt is �rdekes strat�gi�kat von maga ut�n, de, hogy a helyzet m�g bonyolultabb legyen, a boxutca sem szokv�nyos.

A legutols� p�lya�talak�t�sn�l tudatosan �gy alak�tott�k �t az aszfaltcs�kot, hogy egy boxki�ll�s r�videbb id�t vegyen ig�nybe. �gy t�rt�nt meg, hogy  2004-ben Michael Schumacher n�gy (!!!) ki�ll�ssal is nyerni tudott, k�sz�nhet�en a r�vid boxki�ll�soknak �s az �j gumikon, kev�s benzinnel futott sz�lv�szgyors etapoknak. N�gy ki�ll�sos strat�gi�ra most kev�s az es�ly, de a fokozott gumikop�snak k�sz�nhet�en az egyik�ll�sos strat�gia sem kifizet�d�. V�lhet�en a mez�ny t�bbs�ge k�t ki�ll�st v�laszt majd, de elk�pzelhet�, hogy a h�romszor tankol�k jobban j�rnak, ha el�g friss gumit tudnak megsp�rolni a versenyre. Akinek t�bb �j gumija marad, a szok�sosn�l is nagyobb el�nyben lehet.

Az aut�versenyz�s - egyik - �shaz�jak�nt Franciaorsz�gban a vil�gbajnoks�g kezdete �ta mindig rendeztek futamot, kiv�ve 1955-�t, amikor a Le Mans-i trag�di�t k�vet�en t�r�lt�k a futamot. A helysz�nek viszont gyakran v�ltoztak, a legt�bb futamot itt, Magny-Cours-ban rendezt�k (sz�mszerit 15-�t), megel�zve Paul Ricardot, ahol 14-szer rendeztek a Francia GP-t. A legsikeresebb versenyz� Michael Schumacher, aki h�t els�s�get szerzett a csendes �s nyugodt k�rny�k�r�l h�res Magny-Cours-i p�ly�n.