Battlefield 2

Ha valaki m�r megfordult internetes j�tsz�tereken �s ne adj isten �ppen az FPS a kedvenc m�faja biztos tal�lkozott m�r a Battlefield sorozat – BF1942, vagy a BFVietnam – valamelyik darabj�val. Rengetegen j�tszanak vel�k mind a mai napig is, j�tszhat�s�g szempontj�b�l kev�s vet�lyt�rssal rendelkeznek. Mindig van hov� fejl�dni, j�l tudt�k ezt a fejleszt�k is, �gy a szil�rd alapokat megpr�b�lt�k feltup�rozni tekint�lyes mennyis�g� �jdons�ggal, hogy megfeleljenek a mai ig�nyeknek. A vil�g jelenkori konfliktusair�l a h�rad�k besz�mol�ib�l mindenki �rtes�lhet �s ez a k�rnyezet k�ts�gtelen�l vonz�bb t�mpontot biztos�t a j�t�kok atmoszf�r�j�nak, mint az elcs�pelt m�sodik vil�gh�bor�s, valamint a Vietn�mos t�mav�laszt�s. Persze ez nem a DICE-nek jutott esz�be el�sz�r, sokkal ink�bb a BF1942 „amat�r” moddereinek, akik nem voltak restek �sszehozni egy Desert Combat nev� konverzi�t, melynek sikeress�ge elgondolkodtatta az alapj�t�k k�sz�t�it egy hasonl� t�pus� �j epiz�d elk�sz�t�s�r�l. T�bb mint egy �ve sanyargatt�k f�j� sz�v�nket az �j darab ut�n az el�zetes k�pek �s vide�k elhint�s�vel, ha a j�t�kmenet �jdons�gair�l m�g nem is t�j�koztattak benn�nket, a brut�lis grafik�t�l m�r az �llunkat kapkodtuk. Az elhalasztott megjelen�si d�tumok j�ttek-mentek, p�r h�napja azt�n bek�sz�nt�tt a demo, amely kell�en felcsig�zta azokat, akiknek lehet�s�ge volt er�s vasat rakni al�, m�sokat (pl. engem) g�pfejleszt�sre sarkallott. A messi�sk�nt �rkez� v�gleges v�ltozatot kives�zve m�r most, el�lj�r�ban �ll�thatom, hogy ha valaki, ak�r kicsit is kedveli a muli-FPS-eket, mindenk�ppen be kell szereznie a Battlefield 2-�t, mert… nincs mert! K�telez� �s k�sz!

H�rom szemben �ll� f�l oldal�n vehetj�k fel a harcot. Az USA olyan �lland� r�sztvev� minden t�rk�pen, mint az el�z� r�szekben a n�metek �s a vietkongok. A legfejlettebb haditechnika az � kez�kben, �m ez m�g nem jelenti azt, hogy el�nyben vannak az ellens�geikkel szemben. A m�sodik oldal az Egyes�lt Arab Koal�ci� – azaz MEC – n�vre hallgat. Der�k turb�nosok az iszl�m dzsihad szellem�ben �s import stukkerek seg�ts�g�vel pr�b�lja megkeser�teni a szent f�ldet megs�rt�k �let�t. K�nai N�pk�zt�rsas�g oldal�n harcolva meg�zlelhetj�k az er�sen szovjet be�t�s� fegyverek el�ny�t, de az�rt a saj�t hadiiparuk gy�ngyszemei k�z�l is v�logathatunk. A h�rom f�l k�z�tti er�egyens�ly t�k�letesen kiegyenl�tett, nem lesz olyan �rez�s�nk, hogy a m�sik f�l el�nyt �lvez, �m t�ny, hogy mindenkinek megvannak a saj�t el�nyeik �s h�tr�nyaik. Mi�rt is harcolunk? Az el�d�k ut�n tov�bbra is az�rt, hogy megszerezz�k �s megv�dj�k a p�ly�kon fellelhet� kontollpontokat, azaz a z�szl�kat. Ha min�l t�bb b�zist elfoglalunk �s megtartunk, ann�l gyorsabban k�ldhetj�k padl�ra (�rtsd: pontjait a null�ra) az ellens�get, mivel egyr�szt r�szes�l�nk az adott kontrollpont k�n�lta ell�tm�nyb�l (teh�t tankokat, helikoptereket, terepj�r�kat kapunk), m�sr�szt ott �led�nk �jj� hal�lunk eset�n. A terepek, azaz a p�ly�k szerencs�re igencsak v�ltozatosak: k�zel-keleti helysz�nekkel �pp�gy harcolhatunk, mint k�nai v�rosokban, erd�kben �s gy�ny�r� ipari l�tes�tm�nyek mellett. A sz�muk ugyan mind�ssze 12, ennek ellen�re j�l j�tszat�ak (v�ge teh�t a CS-ben tapasztalt �lland� de_dust-oz�snak). A p�lyaszerkeszt�k munk�ja kell� hozz��rt�sr�l tesz tan�bizonys�got, mivel hat�konyan ki tudjuk haszn�lni a terep ny�jtotta el�ny�ket (egy �ri�si darut megm�sz� Sniper kell�en tud fentr�l apr�tani).

A v�laszthat� kasztok sz�ma is kib�v�lt a BFVietnam �ta, amire sz�ks�g is volt a megfelel�, �t�k�pes csapatok �ssze�ll�t�sa v�gett. A Special Forces a szem�lyes kedvencem, alapfegyver�k egy t�vcs�vel felszerelt karab�ly (az USA-n�l M4), sokoldal�s�guk azonban nem ebben rejlik, hanem hogy rendelkeznek C4-gyel, amit b�rmelyik ellens�ges p�nc�losra, vagy strat�giailag fontos c�lpontokra (hidak, radarok) r� tudnak er�s�teni, majd a t�volb�l felrobbantani. A Sniper-ek fontoss�g�t nem kell ecsetelnem, �k a t�volban meglapulva, orvl�v�szkedve mutatj�k meg igazi val�jukat. T�zerej�ket ugyan cs�kkentett�k a fejleszt�k, �gy nem lettek olyan hat�konyak, mint kor�bban. Assault-ok az igazi „alapsz�ri�k” a programban, gr�n�tvet�vel felszerelt karab�lyuk �s f�stgr�n�tuk ig�nybev�tel�vel okoznak kellemetlen meglepet�seket az ellens�g sz�m�ra. Ha ut�bbiakat megt�mogatjuk egy-k�t Support-al, akik d�delgetett neh�zg�ppusk�jukkal, hasalva fedezik t�rsaikat, nincs az az ellen�rz�pont, amit ne tudn�nak egy�ttesen bevenni. Ezen fel�l l�szerut�np�tl�st is �k ny�jthatnak (nincs t�bb� a p�ly�kon elhelyezett mun�ci�s l�da, s�t m�g els�seg�ly l�da sem). Mivel nem vagyunk s�rthetetlenek, �gy a program tal�n legnagyobb jelent�s�g� kasztj�nak sz�m�t a Medic. A felcserek egy alap karab�lyt szorongatnak a kez�kben (pl. M16, AK47), els�seg�ly dobozk�jukat kez�kbe v�ve pedig automatikusan gy�gy�tj�k a k�zelben tart�zkod� csapatt�rsaikat. Elhullan�nk a csata hev�ben? Semmi gond, a V�szhelyzet sorozatb�l ismer�s defibrill�torral m�g a harck�ptelen, respawn-ra v�r� bak�kat is k�pesek visszahozni az �letbe, s�t ha a dokik l�szerhi�nyban szenvedn�nek, m�g fegyverk�nt is haszn�lhatj�k elektromos �letment� ketyer�iket. Sajnos el�g sokszor fordul el�, hogy �t�k�pes j�rm�v�nket leamortiz�lja a pimasz ellens�g. Ilyenkor j�nnek k�pbe az Engineer-ek, avagy ut�szok. Els�dleges durrog� di�ver�j�k egy s�r�tes puska, igaz�b�l csak a jav�tani k�v�nt j�rm�vek, hidak, radar�llom�sok k�zel�ben tart�zkod� gyalogosok ellen hat�kony, viszont franciakulcsuk el�kap�s�val r�gt�n hatv�nyoz�dik jelent�s�g�k. A jav�t�s mellett szorgosan pakolhatnak akn�kat is a talajra. M�r csak az Anti-Tank-ok maradtak ki a felsorol�sb�l. A tankelh�r�t�k arzen�lj�b�l a g�ppisztoly mellett a rak�tavet�j�k a leghat�konyabb, t�lzottan nem is kell kihangs�lyozni ut�bbi jelent�s�g�t. Itt m�g megjegyezn�m, hogy nem csup�n p�nc�lozott j�rm�vek burkolat�nak levakar�sa �r�gy�n vethetj�k be, hanem ha egym�shoz k�zel �ll� gyalogos csoportot fedez�nk fel a k�zelben, b�szen durrantsunk k�z�j�k egy rak�t�t.

Hi�ba harcolunk a csat�ban t�bben egy oldalon, ha nem m�k�dn�nk egy�tt a c�l �rdek�ben. Nos ezt el�g nehezen lehet megval�s�tani 32 j�t�kos egyidej� hadakoz�sa k�zepette, �ppen ez�rt jelent� �jdons�gnak k�nyvelem el, hogy szakaszokat hozhatunk l�tre. Ahhoz, hogy l�trehozzunk egy szakaszt nem kell m�st tenn�nk, mint r�tenyerelni az Enter billenty�re �s a Squad men�pontra kattintva, n�h�ny be�ll�t�st elint�zve mi lehet�nk a szakaszvezet�k, ami ut�n p�r j�t�kost meginvit�lhatunk osztagunkba. Nekik azt�n a Caps Lock lenyom�s�val parancsokat oszthatunk, megadhatjuk nekik a t�rk�pen a t�madni, ill. v�deni k�v�nt c�lpontokat stb. Ha viszont mi csatlakoztunk egy csapatba (l�tszik a men�ben, hogy van-e �ppen hely nek�nk valahol), igyekezz�nk min�l jobban elv�gezni a r�nk b�zott feladatokat. Parancsokat m�g a mezei katona is kiadhat a Q gomb le�t�s�vel, egy relat�ve k�nnyebben �s gyorsabban kezelhet� rendszerrel.

M�sik nagy �jdons�g, a Commander m�d. Ahhoz, hogy valaki parancsnok legyen el�sz�r is a j�t�k k�zben jelentkezn�nk kell erre a posztra, majd ha a t�bbiek ebben t�mogatnak minket, elnyerhetj�k ezt a felett�bb felel�ss�gteljes megb�z�st. A Commanderek mindenek el�tt vonuljanak j� messzire a csata hev�t�l, mert tev�kenys�gi k�r�k egy m�holdas, taktikus k�perny�re fog korl�toz�dni, �gy nincs lehet�s�ge abban akt�van r�szt v�llalni, ann�l ink�bb kell �sszehangolni a t�bbi szakasz munk�j�t. A parancsnokok, hasonl�an a szakaszvezet�kh�z, kiadhatj�k az uk�zt az elfoglaland�, vagy megv�dend� pontokra. A Commander-k�perny�n (Caps Lock) k�rhetnek felder�t�st, t�z�rs�gi t�mogat�st, vagy nem utols� sorban ut�np�tl�s ledob�s�t a kritikus ter�letekre. Minden lehet�s�g kiakn�z�s�hoz term�szetesen �pnek kell lennie a f�b�zisunkhoz tartoz� radar�llom�snak �s a hang�roknak.

A Battlefield sorozathoz m�lt�an ism�t el�t�rbe ker�lnek a vezethet� j�rm�vek. Szerep�k tal�n sokkal nagyobb, mint m�s j�t�kokban. A mostani epiz�dban sincs ez m�sk�pp. Tankok, dzsippek, buggy-k helikopterek, motorcs�nakok, vad�szg�pek csak arra v�rnak, hogy a szakavatott kezekben hal�los fegyverr� v�ljanak. Ir�ny�that�s�gi szempontb�l a f�ldi �s v�zi j�rm�vekkel eddig sem volt gond, a l�gi harceszk�z�kkel m�r ann�l ink�bb. Botkorm�ny g�pre csatlakoztat�s�val �rezhet�en k�nnyebb dolgunk lenne, de ez a j�t�k m�giscsak FPS, �gy b�r az el�z� r�szek �ta sokat fejl�d�tt a terelget�s�k eg�rrel, billenty�vel, m�g most sem az igazi. Minden j�rm� fizik�ja kiforrottabb lett, tankok felrobban�sakor v�gre elfelejthetj�k az ideges�t� pattog�st. A gurul� j�rm�vek �tfekv�se – kerekesek �s l�nctalpasok egyar�nt – probl�mamentes, ak�r szimul�torokba is elmenn�nek.

A Single Player k�zdelmek igaz�b�l csak a p�ly�k, valamint a fegyverek �s j�rm�vek megismer�s�re j�k, annak ellen�re, hogy a botok intelligenci�ja is sokban fejl�d�tt. Olykor m�g taktikus harcmodorra is k�pesek, c�lozni magasabb neh�zs�gi fokozatokon j�l tudnak, ugyanakkor pof�tlan m�don nem t�r�dnek a j�rm�vek �ps�g�vel, valamint a kontrolpontok v�delm�vel, mi t�bb bizony�ra GTA-kon nevelkedtek, mivel el�szeretettel �tik el csapatt�rsaikat. Az egyszem�lyes j�t�km�d legnagyobb h�tr�nya m�gis csak az, hogy kiz�r�lag 16 f�s csat�kban vehet�nk r�szt. Nem titok, a multiplayer m�d miatt v�s�roljuk meg a programot. A Conquest az egyed�li j�t�km�d ezen bel�l, nincs se DM, se CTF. A c�lnak azonban �gy is megfelel.

Minden j�nak elront�ja a Battlefield 2 g�pig�nye! Nem kell megijedni, az�rt nem annyira rossz a helyzet azoknak, akik az elm�lt egy �v sor�n v�s�roltak legal�bb egy k�z�pkateg�ri�s VGA-t. A minimumnak ki�rt Geforce 5700-at �s Radeon 9500-at tess�k sz�pen szent�r�snak venni, mert ez alatt m�g az am�gy kit�n� intro sem j�n be, s�t egy�ltal�n nem indul el. A vide�k�rtya azonban nem az egyed�li h�z�s k�vetelm�ny. A szaggat�smentes futtat�shoz egy GB mem�ria sz�ks�geltetik �s egy combosabb proci, �gy 2.4 Ghz felett. A multiplayer r�szt LAN-on, 8 f�vel tesztelt�k (ut�lag is k�sz�net a t�bb liter k�l��rt �s hideg �lelem�rt, na �s persze a helysz�n�rt a D�sa Sz�m�t�stechnik�nak), P4 3Ghz-es, 512 MB Rammal, valamint Radeon 9600 XT-vel felszerelt g�peken, minimum (!) grafikai be�ll�t�sok mellett. Szerencs�re az otthoni g�pemen (P4 2.6 Ghz, 1 GB Ram, Geforce 6600 GT), m�r sz�pen futott max. grafik�n 1024*768-as felbont�sban, k�sza r�ccen�sek az�rt el�fordultak. M�r a dem�val j�tszva is kider�lt, hogy a netk�dot meglep�en j�l meg�rt�k, lagok persze el�fordultak, de nem voltak sz�mottev�en zavar�ak.

A grafikai megval�s�t�s nagyon ott van a szeren, ha �t�s konfigot tudtok magatok�nak, igazi vizu�lis orgazmus fog ker�lgetni benneteket. A r�szletgazdags�g m�r r�gt�n az elej�n szemet sz�r, a text�r�k �less�ge �s a b� k�zzel adagolt effektek mellett a t�bbi j�t�k m�r elt�rp�l. A motor ugyan m�g a BF1942-ben deb�t�lt, de r� sem lehet ismerni, annyi r�ncfelvarr�son ment kereszt�l. A karakterek kidolgoz�sa eg�szen elk�peszt�, a ruh�juk red�i k�z�tt felvillan� dinamikus �rny�kok nagyon �leth�ek, szint�gy mint a mozg�suk anim�ci�ja. A fizikai motor helyt �ll, b�r l�tezik enn�l sokkal fejlettebb fizik�j� program is, a rongybaba effektus n�mik�pp t�loz is. A hangok mesteriek, csup�n n�h�ny fegyverz�rejjel nem voltam megel�gedve. Zen�t sz�kmark�an m�rt�k, de tetszett a kor�bbi darabok �jrafeldolgoz�sa, egy�bk�nt csak a men�ben �s a bet�lt�sn�l hallgathatjuk, k�r.

A Battlefield 2 meg�rte a hosszas v�rakoz�st, ezt minden bizonnyal az elad�sok is t�kr�zni fogj�k. A j�t�k a mai ig�nyeknek teljesen megfelel� t�bbj�t�kos FPS, melynek grafik�ja el�remutat�, j�tszhat�s�g�t tekintve abszol�t befut�. Ha valakinek eddig nem j�ttek be az el�z� r�szek, annak garant�ltan tetszeni fog, mert azok ehhez k�pest csak el��telek. Negat�vumai term�szetesen akadnak, f�leg a magas �hs�ge, de e figyelmetlens�g j�l j�n azoknak, akik g�pfejleszt�sen t�rik a fej�ket, meg�ri ez�rt �j vasba beruh�zni. Rem�lem mindenkit meggy�ztem a Battlefield 2 nagyszer�s�g�r�l, p�pec dolog ilyen pazar j�t�kot tesztelni.