Sz�nes, feliratos n�met j�t�kfilm, 2004

F�szerepl�k: Bruno Ganz, Alexandra Maria Lara,
Ulrich Matthes, Thomas Kretschman, Juliane K�hler
Forgat�k�nyv: Bernd Eichinger, Joachim Fest
Operat�r: Rainer Klausmann
V�g�: Hans Funck
Zene: Stephan Zacharias
Rendezte: Oliver Hirschbiegel
Producer: Bernd Eichinger

J�t�kid�: 150 perc
Magyarorsz�gon forgalmazza a Best Hollywood Kft.
 
  
     

Berlin, 1945 �prilis. Egy n�p a buk�s�ra v�r. A f�v�ros utc�in kegyetlen harcok folynak.
Hitler h�s�ges t�bornokaival �s n�h�ny h�v�vel els�ncolta mag�t a vezet�s�gi bunkerben.
A Birodalom helyzete a V�r�s Hadsereg el�renyomul�s�val egyre rem�nytelenebb� v�lik. A folyamatos bomb�z�sok �lland� retteg�sben �s �letvesz�lyben tartj�k a v�ros elkeseredett lakoss�g�t.
Mik�zben az utc�kon k�ts�gbeesett jelenetek j�tsz�dnak le, Hitler a Harmadik Birodalom teljes pusztul�s�t a bunker falai k�z�tt �li �t. J�llehet Berlint m�r lehetetlen tartani, a F�hrer m�gis tiltakozik a b�v�hely elhagy�sa ellen – Albert Speer �p�t�szhez hasonl�an „a sz�npadon akar lenni, amikor leg�rd�l a f�gg�ny”. Minthogy sz�vvel-l�lekkel vesztes n�pe mellett �ll, a sz�nr�l val� tragikus lel�p�s�t tervezi a m�lyen a f�ld alatt h�z�d� bunker-rendszerben. M�r csak n�h�ny �r�ja maradt, miel�tt k�z�s �ngyilkoss�guk el�tt feles�g�l veszi Eva Braunt. A v�g elker�lhetetlen�l k�zeleg, Hitler mindent az utols� r�szletig kidolgoz: miut�n � �s szeret�je meghalt, holttest�ket a birodalmi kancell�ria udvar�ban fogj�k el�getni, nehogy a tetem�k ellens�ges k�zre jusson. Az oroszok felt�tel n�lk�li megad�st k�vetelnek, ez�rt h�s�ges h�vei k�z�l, vezet�j�k p�ld�j�t k�vetve, t�bben is az �nk�ntes hal�lt v�lasztj�k a r�juk v�r� k�nkeserves meghurcoltat�s helyett. A mag�t szint�n a bunkerben megh�z� Magda Goebbels megm�rgezi mind a hat gyermek�t, majd f�rj�vel egy�tt v�get vet �let�nek.

A film alapj�ul Traudl Junge eml�kiratai (Az utols� �r�ig - Hitler titk�rn�j�nek visszaeml�kez�sei), valamint Fest, Joachim: A BUK�S - HITLER �S A HARMADIK BIRODALOM UTOLS� NAPJAI c. t�rt�nelmi tanulm�nya szolg�lt

Bruno Ganz (Hitler)

Bruno Ganz 1941-ben sz�letett a Z�rich melletti Seebachban. �retts�gi ut�n �gy d�nt�tt, sz�n�sz lesz, felv�telizett a z�richi sz�ni akad�mi�ra, s m�g els��vesen filmszerepet kapott a Der Herr mit der schwarzen Melone c�m� moziban. A filmez�s azonban nem igaz�n �rdekelte, p�lyafut�sa elej�n (1967 �s 1976 k�z�tt) t�lnyom�r�szt sz�nh�zban j�tszott. A n�met sz�nh�z egyik legnagyobb rendez�j�t, Peter Steint k�vetve k�l�nb�z� n�met �s sv�jci sz�nt�rsulatokban j�tszott, M�nchenben, Br�m�ban, Z�richben, majd a nyugat-berlini Schaub�hne am Helleschen Uferben. A Salzburgi �nnepi J�t�kokon Thomas Bernhard Der Ignorant und der Wahnsinnige (A tudatlan �s az �r�lt) c�m� darabj�nak �sbemutat�j�n ny�jtott alak�t�s�t 1973-ban a legeml�kezetesebb sz�npadi teljes�tm�nyk�nt �rt�kelt�k a kritikusok. 1996-ban � vette �t az Iffland-gy�r�t, amelyet a n�met nyelv� sz�nh�z mindenkori legjelent�sebb �s legm�lt�bb sz�npadi m�v�sz�nek adom�nyoznak �letm�d�jk�nt. A gy�r�t – amelynek Ganz a kilencedik gazd�ja – a sz�jhagyom�ny szerint maga Goethe ny�jtotta �t A. W. Iffland sz�n�sznek.
1976-ban Ganz megint kedvet kapott a filmez�shez: Az amerikai bar�tban �zletemberforma b�rgyilkost alak�tott, aki minduntalan kih�zza a cs�v�b�l �ldozat�t, akinek likvid�l�s�ra szerz�d�tt; a Nosferatu, a v�mp�rban ifj� h�zas ingatlan�gyn�k, akinek Nosferatuval, a v�mp�rral szemben kellene megv�denie feles�g�t; a Berlin f�l�tt az �gben a v�ros utc�it j�r� copfos, t�likab�tos angyalk�nt szeretett bele egy l�gtorn�szn�be, �s ember akart lenni a m�g kett�osztott Berlinben.
1982-ben rendez�ssel is megpr�b�lkozott, Ged�chtnis (Eml�kezet) c�m� alkot�sa kett�s portr� a h�bor� el�tti n�met film nagy sz�n�szegy�nis�geir�l, Curt Bois-r�l, aki 1933-ban, a n�cik hatalomra ker�l�sekor emigr�ci�ba k�nyszer�lt, �s Bernhard Minettir�l, aki maradt, �s karriert csin�lt. A 80-as �vek v�g�n a Rosa Luxemburgr�l sz�l� filmben Karl Liebknechtet alak�totta, 2000-ben Peter Stein 13 �r�s Faust-feldolgoz�s�ban Faustot keltette �letre.

Bruno Ganz ismertebb filmjei
O. m�rkin� (Die Marquise von O., 1976)
Az amerikai bar�t (Der amerikanische Freund, 1977)
A braz�liai fi�k (The Boys from Brazil, 1978)
Nosferatu, a v�mp�r (Nosferatu: Phantom der Nacht, 1979)
A vid�ki l�ny (La provinciale, 1981)
A hamis�tv�ny (Die F�lschung, 1981)
A kam�li�s h�lgy (La Storia vera della signora delle camelie, 1981)
A feh�r v�rosban (Dans la ville blanche, 1983)
Berlin f�l�tt az �g (Der Himmel �ber Berlin, 1987)
Egy asszony szerelme (Un amore di donna, 1988)
A term�szet gyermekei (B�rn n�tt�runnar, 1991)
T�vol �s m�gis k�zel (In weiter Ferne, so nah!, 1993)
A rep�l�s hercege - Saint-Exupery (Saint-Exupery, 1997)
Az �r�kk�val�s�g meg egy nap (Mia aiwniothta kai mia mera, 1998)
A mandzs�riai jel�lt (The Manchurian Candidate, 2004)
A buk�s - Hitler utols� napjai (Der Untergang, 2004)

Alexandra Maria Lara (Traudl Junge)

1978-ban sz�letett Bukarestben. N�gy�ves volt, amikor apja, az ismert sz�npadi sz�n�sz, Valentin Platareanu be�ltette a Lad�ba kisl�ny�t �s feles�g�t, Doin�t, hogy a csal�d �tk�lt�zz�n Nyugat-Berlinbe. A sz�l�k szerett�k volna, hogy l�nyuk szabad orsz�gban n�j�n fel. A gyermek Freiburgban j�rt iskol�ba, majd a berlini francia gimn�ziumban �retts�gizett. 1997-2000 k�z�tt a Theaterwerkstatt Charlottenburgban folytatott sz�ni tanulm�nyokat. M�r 17 �vesen kamera el� �llt, a ZDF csal�dsorozata, a Mensch, Pia! c�mszerep�t alak�totta a t�zr�szes sz�ri�ban Alexandra Maria Lara n�ven. M�g k�z�piskol�s kor�ban t�bb t�v�- �s j�t�kfilmben is szerepelt, �s �gyn�ke gyakran kik�rte forgat�sokra f�iskol�s kor�ban is. 2001-ben Az alag�t c�m� k�tr�szes t�v�filmben j�tszott, alak�t�s��rt megkapta a legjobb fiatal tehets�gnek j�r� elismer�st. A Nap�leon �let�r�l sz�l� nemzetk�zi t�v�produkci�ban Christian Clavier, G�rard Depardieu �s Isabella Rosselini mellett Maria Walewska gr�fn�t j�tszotta, a Doktor Zsiv�g� remake-j�ben Sam Neill doktora �s Keira Knightley Lar�ja mellett Tony�t keltette �letre, �s rendk�v�l b�szke volt r�, hogy nem kellett szinkroniz�lni, olyan j� volt az angol kiejt�se.

Alexandra Maria Lara ismertebb filmjei
Az alag�t (Der Tunel, 2001)
Meztelenked�s (Nackt, 2002)
A buk�s - Hitler utols� napjai (Der Untergang, 2004)

Juliane K�hler (Eva Braun)

1965-ben sz�letett G�ttingenben. Apja b�bsz�n�sz volt, �gy nem ellenezte l�nya sz�n�szi amb�ci�it. K�hler a New York-i H.B. Studi�ban tanult, majd 1985-1988 k�z�tt Uta Hagen mesterkurzus�n vett r�szt. A hannoveri sz�nh�zban deb�t�lt Klaus Emmerich Clavigio c�m� darabj�ban, szerepet kapott Bertold Brecht Baal c�m� dr�m�j�ban, Schnitzler Das Wite Land c�m� dr�m�j�ban Thomas Reichert rendezte – a szereppel komoly kritikai elismer�st szerzett. T�bb t�v�filmben is szerepelt, majd Maria Schrader partnere volt az Aim�e and Jagu�rban, amely�rt 1998-ban a berlini filmfesztiv�lon Ez�st Medve-d�jat kapott. 2001-ben a Hontalanul Afrik�ban, a legjobb idegen nyelv� film Oscar-d�j�val kit�ntetett alkot�s f�szerepl�je volt.

Juliane K�hler ismertebb filmjei
K�ma - �lve eltemetve (Koma - Lebendig begraben, 1997)
Pici �s Anti (P�nktchen und Anton, 1999)
Hontalanul Afrik�ban (Nirgendwo in Afrika, 2001)
A buk�s - Hitler utols� napjai (Der Untergang, 2004)

Corinna Harfouch (Magda Goebbels)

1954-ben sz�letett a th�ringiai Suhlban. �retts�gi ut�n �pol�n�k�nt dolgozott, de r�j�tt, hogy igaz�b�l sz�n�szn� akar lenni, �s be�ratkozott a berlini Schule f�r Schauspielkunstba. 1981-ben a Karl-Marx-Stadt-i sz�nh�z tagja lett, majd 1983-ban a berlini Volksb�hn�ben Lady Macbethet alak�totta. �tszerz�d�tt a Berliner Ensemble-be, a Koldusoper�ban nagy sikert aratott Polly szerep�ben. 1984 �ta filmez, el�sz�r Roland Gr�f Das Haus am Flu� c�m� mozij�ban �llt kamera el�. 1988-ban a Siegfried K�hn rendezte Die Schauspielerinben ny�jtott alak�t�s��rt a Karlovy Vary filmfesztiv�lon megkapta a legjobb n�i alak�t�s�rt j�r� d�jat. Az FDGB �t�szei �s a kritikusok is �t jutalmazt�k a Die gro�e Klappe n�i f�szerep��rt, az els�filmes Michael Gwisdek Treffen in Travers c�m� mozij�ban ny�jtott alak�t�s�t pedig Felix-d�jra jel�lt�k.
1997-ben a Des Teufels General c�m� sz�ndarab f�szerep��rt megkapta a Gudrun Eysold-gy�r�t, egyben az �v sz�n�szn�j�nek is v�lasztott�k.

Corinna Harfouch ismertebb filmjei:
Szabades�s (Der Ausbruch, 1996)
Fandango - Bel�p�s csak klubtagoknak! (Fandango - Members Only, 2000)
A buk�s - Hitler utols� napjai (Der Untergang, 2004)

Ulrich Noethen (Himmler)

1959-ben M�nchenben sz�letett. A stuttgarti sz�nh�zm�v�szeti f�iskol�n v�gzett, a kilencvenes �vekben kezdett t�v�filmekben szerepelni. 1997-ben a Szabades�s c�m� roadmovie-�rt a bajor telev�zi� Arany Oroszl�n-d�j�t kapta. 1997-ben a Joseph Vilsmaier �ltal rendezett Comedian Harmonists c�m� filmben ny�jtott alak�t�s��rt megkapta a bajor filmd�jat a legjobb f�rfi f�szerepl� kateg�ri�ban.

Ulrich Noethen ismertebb filmjei:
Szabades�s (Der Ausbruch, 1996)
A parkol�h�z r�me (Der Parkhausm�rder, 1996)
A Skorpi� (Der Skorpion, 1997)
Beresina, avagy Sv�jc v�gnapjai (Beresina oder Die letzten Tage der Schweiz, 1999)
Bibi Blocksberg (2002)
Bonhoeffer: Isten szolg�ja (Bonhoeffer - Die letzte Stufe, 2002)
A rep�l� oszt�ly (Das Fliegendezimmer, 2002)
A buk�s - Hitler utols� napjai (Der Untergang, 2004)

Heino Ferch (Albert Speer)

1963-ban Bremerhavenben sz�letett, apja tenger�szkapit�ny volt. M�r gyerekkor�t�l sz�n�sznek k�sz�lt, 15 �vesen fell�pett a K�nk�n c�m� musicalban, s ez v�gleg eld�nt�tte, hogy a m�v�szi karriert v�lasztja. A salzburgi Mozarteumben tanult, a sz�nj�tsz�s mellett szteppt�nc- �s balettkurzusokon is r�szt vett. T�bb sz�nh�zban is j�tszott, els� filmszerep�t Peter Schamonit�l kapta a Schloss K�nigswald c�m� filmben, majd n�h�ny kisebb szerep ut�n Dennis Hopper partnere volt a Mindent az igazs�g�rt c�m� dr�m�ban. J�tszott m�g a Total Recall 2070 c�m� t�v�sorozatban, �s a Sundance Filmfesztiv�l k�z�ns�gd�j�t nyert A l� meg a Lola c�m� filmben ny�jtott alak�t�s��rt. A Marlene Dietrich �let�r�l sz�l� Marlen�ben a sz�n�szn� szerelm�t, egy porosz tisztet alak�tott. Leg�jabb szerepeit k�t t�rt�nelmi minisorozatban kapta: a Nap�leonban G�rard Depardieu, John Malkovich �s Isabella Rossellini partnere volt, a Julius Caesarban Vercingetorixot j�tszotta Richard Harris Sull�ja �s Christopher Walken Cat�ja mellett. Christian Duguay H�hat�r c�m� kalandfilmj�ben Ferch s�tud�s�t is kamatoztatta.
Heino Ferch ismertebb filmjei
V�r�s pillang�k (Red Angel, 1995)
A r�mkir�ly (Der Unhold , 1996)
T�li alv�k (Winterschlafer, 1997)
J�tssz az �leted�rt! (Spiel um dein Leben, 1997)
K�ma - �lve eltemetve (Lebendig begraben, 1997)
Az �let egy k�rtyav�r (Das Leben ist eine Baustelle, 1997)
A l� meg a Lola (Lola rennt, 1998)
K�t kakas, k�t liba, n�gy galiba (2 M�nner, 2 Frauen, 4 Probleme, 1998)
Hal�los bar�ts�g (Todfeinde - Die falsche Entscheidung, 1998)
Mindent az igazs�g�rt (Straight Shooter, 1999)
Marlene (Marlene, 2000)
Az alag�t (2001)
Julius Caesar (Julius Caesar, 2002)
H�hat�r - A f�lelem felp�rget (Extremist, 2002)
A buk�s - Hitler utols� napjai (Der Untergang, 2004)